Minden esetben a fogbeültetés a jó megoldás? Minden esetben megvalósítható? Legrosszabb esetben több idő és pénz szükséges hozzá?

A foghiányok pótlása a legtöbb esetben megvalósítható fogászati implantátumok segítségével. Ezekben az esetekben a fogbeültetést tartjuk a legjobb megoldásnak.

Azonban vannak olyan esetek amikor nincsenek meg a feltételei. Az implantátumok hasonlóan a fogakhoz az állcsontokba kerülnek beültetésre, ezért szükséges hozzá a megfelelő mennyiségű és minőségű csont. A mai modern megoldások lehetővé teszik sok olyan eset implantációs megoldását, ami korábban nem volt lehetséges. Ilyen megoldás a csontpótlás vagy a Navigált fogbeültetés.

Bizonyos esetekben azonban olyan mértékű csonthiányok alakulnak ki, ami miatt érdemes számba venni az alternatív megoldásokat.

Ilyen korlátozott csontkínálatú állapotokkal jellemzően a következő esetekben találkozunk:

• Hosszú évekig nem pótolt foghiányok esetén, az inaktivitás miatt az állcsontok nagymértékben felszívódhatnak, és a szomszédos fogak nagymértékű elvándorlása esetén.
• Fogágybetegség esetén a megkésve eltávolított, hosszú ideig lötyögő fogak helyén, amik sokszor maguktól esnek ki.
• Balesetek okozta fogelvesztés helyén.

Még meglévő szomszédos fogak esetében ilyenkor gyakori, hogy a régóta alkalmazott hídpótlás készítéséhez folyamodunk.

Teljes foghiányok esetében viszonylag gyakran találkozunk azzal az esettel, hogy a hátulsó, rágófogak területén nincsen elegendő csont, azonban az elülső frontfogak területén megfelelő a csonatkínálat. Ennek oka részben az ezen területekre jellemző anatómia viszonyokra vezethető vissza, másrészt pedig a frontfogak esztétikai okból sokkal ritkábban maradnak fogpótlás nélkül, a fogelvesztést követően rövid időn belül pótlásra kerülnek.

Ezekben az esetekben kiváló részben kivehető fogpótlások készíthetőek, amelyek funkcióban és esztétikailag is teljes mértékben versenyképesek a rögzített fogpótlásokkal. Ilyenkor a kedvezőbb csontkínálatú, egykori frontfogak területére kerül kettő vagy négy darab implantátumon, ami a fogpótlást stabilizálja.

Szerencsére ugyan ritkán, de sajnos olyan esetekkel is találkozunk, amikor nincsen az állcsontnak olyan területe, ahova implantátumot lehetne beültetni. Ilyenkor még jobban felértékelődik az esetlegesen megmaradt, akár néhány fog, melyek felhasználhatóak az egyébkén kivehető fogpótlás stabilizálására.

Milyen esetben nem javasoljuk a fogbeültetést, implantációt?

A fogbeültetés elvégzése előtt alapvetően két tényezőt kell nagyon alaposan mérlegelni:

• A Páciens egészségi állapota, esetlegesen fennálló alapbetegségei lehetővé teszik-e a fogbeültetés elvégzését?
• bizonyos gyógyszerek szedése esetén nem ajánlott a fogbeültetés elvégzése
• Mivel az implantátumok a fogakhoz hasonlóan az állcsontokba kerülnek beültetésre, ezért az implantáció előfeltétele a megfelelő csontkínálat.

A Páciens egészségi állapotára vonatkozóan természetesen fontos a jó általános állapot, azonban a legtöbb karbantartott krónikus betegség mellett elvégezhető. Azonban vannak olyan állapotok, gyógyszer “mellékhatások”, amikor nem vagy csak komoly előkészítés mellett végezhető el a fogbeültetés.

Csontritkulás, biszfoszfonát típusú gyógyszerek:

A csontritkulás önmagában nem akadályozza a fogbeültetés elvégzését, azonban a csontritkulás kezelésére alkalmazott egyes gyógyszerek szedése mellett nem szabad azt elvégezni.

Az egyik legfontosabb az akár évekkel korábban elvégzett ‘Biszfoszfonát” kezelés. Ezeket a gyógyszereket gyakran alkalmazzák komolyabb csontritkulás esetén, illetve bizonyos daganatoknál az áttétképződés megakadályozása céljából. Adhatják intravénásan és tabletta formájában is. Ezek a gyógyszerek hatásosak a csontritkulás kezelésében, azonban a fogászati, szájsebészeti beavatkozások rizikóját nagyban növelik. Sajnos gyakori mellékhatás az állcsontok egy részének elhalása, ami bármilyen szájüregi trauma után bekövetkezhet. Ezért ezen gyógyszerek korábbi, vagy aktuális szedése esetén, a szakmai szervezetek ajánlása alapján az implantáció NEM VÉGEZHETŐ el. Mivel a gyógyszer kiürülése a szervezetből nagyon lassú (évtizedek), ezért az idő múlásával sem változik a helyzet. A közönséges foghúzások során is nagyon körültekintőnek kell lenni, csak hosszas antibiotikumos kezelés mellett lehet azt elvégezni.

A biszfoszfonát kezelés mellet a nem megfelelően kontrollált, előrehaladott cukorbetegség. Karbantartott cukorbetegség nem jelent kontraindikációt, de mint fokozott rizikó tényezőt figyelembe kell venni.

Véralvadásgátló gyógyszerek:

Az, hogy valaki véralvadásgátló kezelésben részesülő nem jelenti azt, hogy nem lehet nála szájsebészeti beavatkozást végezni. Természetesen ilyen esetben fokozott figyelemmel kell eljárni. Többféle véralvadásgátló gyógyszer létezik! A véralvadásgátló gyógyszerek egy részét nem szükséges felfüggeszteni, ilyen pl. a leggyakrabban alkalmazott aszpirin. Más tipusok, vagy többféle véralvadásgátló gyógyszer egyidejű alkalmazása esetén szükséges egyeztetni a belgyógyász kollégával, vagy vérvétel útján tisztázni, hogy mire lehet számítani vérzés esetén.

Dohányzás:

A dohányzás fokozott rizikótényező a fogászati implantátumok szempontjából is. Dohányzó Páciensek szájüregében megváltozik többek között a baktérium flóra, és könnyebben alakul ki íny, illetve fogágy gyulladás. A dohányzás nem jelenti azt, hogy nem alkalmazhatunk fogászati implantátumot elvesztett fogaink pótlására, de valamelyest nagyobb a sikertelenség veszélye.. Dohányzás esetén a tökéletes egyéni szájhigiéné még fontosabb, mint nem dohányzó Páciensek esetében.

Időpontfoglalás